Ha összeszámolom a napokat, amióta nem írtam 5FDP-ről, akkor megkapjuk az album címének karaktereinek számát nagyjából. Rég volt már...
Az előző album után nem is sokkal - 2013-ban - piacra dobták sorban a negyediket, amit mondhatni egy első fejezetnek szántak a 'Wrong Side of Heaven azt hittem az Arctic Monkeys adott hosszú címet...'-nek, ami nemcsak, hogy irgalmatlan hosszú, de baromi indokolatlan is, mert nincs igazán koherensen összekapcsolva a két lemez. Inkább csak pár szám, ami utal is akár erre tartalmilag, ellenben közel idegesítő ezt az albumot megemlíteni egy párbeszéden belül...
A tagok egyébként maradtak, semmi változás.
Bevallom őszintén ennek a lemeznek a létezésére csakis azért emlékszem, mert eszméletlen énekeseket sikerült meggyőzni a felvételnél, hogy mégiscsak ugorjanak be egy-egy számhoz, de kellemesen kellett csalódjak, rajtuk kívül is működik!
Maga a felvezető baromi ütős lett! Az első szám rögtön egy közreműködő Rob Halforddal indít, aki ha nem ismerős pár ember számára, a méltán ismert Judas Priest frontembere/énekeseként vált népszerűvé. Emellett Rob alapvetése a heavy metal műfajnak, érdemes legalább belehallgatni mit művelnek. Viszont ezek után is tartja a lendületet, kifejezetten igényesen összerakott számokkal, nem is laposodik el nagyon az utolsó percekig, pár hanyagolhatóbb dal kivételével. És azt hiszem ennyit érdemes tudni általánosságban az albumról, de akkor nézzük mi maradt még:
Lift Me Up (feat. Rob Halford): Nem a legjobb dal a lemezen ugyan, de a legkiemelkedőbb featuring-gel ez a szám rendelkezik mindenképpen. Borzasztóan jól kiegészíti Halford, nem csak töltelék névnek van ott. Abszolút megállja a helyét, érdemes meghallgatni.
Watch You Bleed: A lágyabb, akusztikus felvezetője után következő könnyedebb zúzásával (létezik ilyen?) teljesen korrekt szám alakul ki végeredményben. Oda tehető az 'American Capitalist' gyengébb számai közé, már ha vannak olyanok azon...
You: Oké, ez rossz. Vagy legalábbis középszar. Semmi kapaszkodó, csak megy és véget ér. Tényleg semmi kiemelni való nincs rajta. Ezt inkább csak az album mélypontjaként szerettem volna megemlíteni. Mondjuk tény, hogy hangos, de a Wham! is lehet az, ha tudod addig tolni a csúszkán...
The Wrong Side Of Heaven: Amikor azt mondom, hogy valamilyen szinten volt értelme a két részre bontásos, hosszú címes kulimásznak, azalatt majdhogynem csak ezt a számot értem. Viszont ez az egy szám valami elképesztő! A militarista téma itt is beköszön, ami a főleg a klippen érezhető, enélkül a körítés nélkül pedig rávetíthető akár a mindennapokra is. Az emberi értékek roncsolódásáról, és azoknak természetes alakulásáról szól. Ahogy egy ember személyisége hogyan is elképzelhető fekete-fehérként és ezeknek egyvelege hogyan ad egy változó árnyalatú szürkeséget. Jézusom, nehogy ezt valaki referenciának tekintse ARRA a hulladékra vonatkozólag...
Burn MF: Gyors. Hangos. Erőszakos. Ha egy szóval kéne jellemeznem akkor az a "fasza" lenne. Five Finger zúzás különösebb tökölés nélkül.
Anywhere But Here (feat. Maria Brink): Az összes számból - amin közreműködtek más bandáktól - van egy csak és kizárólag 5FDP által előadott verzió - kivétel a 'Lift Me Up' - de ezeket nem fogom figyelembe venni, ugyanis nagyon jól sikerültek ezek a kooperációk! Ezalatt ez a szám is értendő. Aki nem ismerné, Maria Brink az In This Moment nevű metal banda énekesnője, aki meglepően visszafogott, tisztább
hangot kölcsönöz a számnak, ami nem mindig jellemző rá, de kifejezetten jól áll az 'Anywhere But Here'-nek.
Többet nem nagyon emelnék ki, egészen egyszerűen azért, mert semmi nagyon különleges nincs rajtuk, inkább jól elvegyülnek a 'Wrong Side of édes istenem Vol.1' masszában. Ami mellesleg egy egészen igényes massza. Jó talán azt, hogy Tech N9ne-nal feldolgozták EZT.
És ha már ennyi, a műfajon belül ismert arccal tele van a lemez, akkor pár szám tőlük is érdekességnek, mert egytől-egyig megérdemlik a figyelmet.
Maria Brink/In This Moment : Adrenalize, Sex Metal Barbie
Jamey Jasta/Hatebreed: Destroy Everything, I Will Be Heard
Rob Halford/Judas Priest: Breaking The Law, Painkiller
Tech N9ne: Straight Out The Gate, Am I A Psycho?
Max Cavalera/Soulfly: Prophecy, Seek 'N' Strike
Emellett még érdemes megemlíteni, hogy a kétlemezes album második fele egy 'Purgatory Tales From The Pit' névre keresztelt koncert, ami egészen elképesztően autentikus! Remek 5FDP számok, remekül eljátszva élőben. Nagyon jó tracklistet dobtak össze hozzá, ahhoz képest, hogy egy kiegészítő lemeze az albumnak, én speciel ezt messze többször veszem elő. Fanoknak kötelező!
Összesítve pedig magát az albumot: vannak mélypontjai, de valamivel több mint korrekt számokból áll, megtoldva 2-3 szinte tökéletessel. Ami egy egész jó arány azért. Jöhet a következő fejezet!
Basement Score: 69%
Ui.: Pár számhoz nem találtam nagyon megfelelő videókat, szimplán azért mert nincsenek feltöltve YouTube-ra. A 'You'-hoz mondjuk ne is nagyon akarjatok, az 'Anywhere But Here' pedig higgyétek el jó Maria Brinkkel is. A srác a videón pedig tök ügyes, egész sok 5FDP cover-t csinált, nézzetek rá! Vagy ne. Ahogy érzitek. #mindenkitszeretünk<3
