ZenePince

ZenePince

A Day to Remember - Common Courtesy

2016. március 01. - Ryde_Laci

Egy óra alvás után amihez a háttér zenét ez az album szolgáltatta, nézzük meg mégis mi az istent hallhattunk? ADtR típus hiba lehet ez a műfaji katyvasz. Vagy ugyan arra a sablonra épülő halál unalmas dalt kapunk vagy valami egészen elképesztően rosszat ahol valami mással próbálkoztak de mindentől távol áll (kiváltképp a banda egyediségétől). Az első két albumnál itt azért összeszedettebbek a dalok. Ez az album olyan szinten siklott félre, hogy csodával határos módon nem aludtam a hallgatása közben.

Right Back at It: Ez az album talán egyik legismertebb száma. Feelgood meg hangzatos, csak számomra már talán kicsit unalmas. Abszolút hallgatható és ajánlható, az albumról a jobbak közé tenném, de hogy a végén miért szól az a dallam és miért kellett bele az a pofázás?

Dead & Buried: Ez a szám igen is rendben van a maga metalcore stílusában. Egyetlen hibája talán az lehet hogy túl sok újdonságot használt benne a banda egyszerre, így talán kicsit sok a szám. Kezdve a gépes hangelkeverésekkel, a refrén utolsó sorának ismétlésével. Jelentéktelennek tűnik de lényeges. Aztán a második verze instrumentálisba fut át, amit nem értek. De rövid időn belül kapunk két refrént. Meg aztán mi lett a dal végével?

Best of Me: Ez az én egyik személyes kedvencem az albumról. Remek kis rock & roll. Elmondásuk szerint Foo Fighter munkássága ihlette a dal stílusát, ami maximálisan a helyén. És lényegesen jobban áll bandának mint a pop-punk marhaságuk.

I'm Already Gone: Elsőre furcsának tűnik, de hamar be tud húzni egy kis barátságos akusztikus dalocska, ami dúdolható és énekelhető. Sokkal többet nem tudok mondani

End of Me: A másik legismertebb szám abszolút megérdemelten. Ez egy valóban jól megkomponált dal lett. Nekem is kifejezetten tetszett. Helyén vannak a verzék a dallamok a refrén, van eleje és vége. Nagyon jó munkát végeztek ezzel a számmal a srácok. Nem úgy mint a...

I Remember: Ezt a dalt nem akartam kiemelni vagy említeni, mert alapvetően egy semmilyen kis pop-punk történet. De van egy valami ami keverte nálam a biztosítékot. Amikor elindítottam a dalt láttam hogy 9 perc perc... már fogtam a fejem. A csavar az egészben hogy ebből 4-4,5 perc maga a zenei rész. De hogy akkor mi a maradék? Kérlek szépen pofáznak. Azt hallgathatjuk közel öt percen keresztül hogy ez a néhány tag dumál, valami halál unalmas dologról. Persze ki lehet kapcsolni a végét meg az hallgassa meg akit érdekel, de nem. Miért csapták ezt a számhoz???

Az eddigiek alapján nem tűnik rossznak az album és a leírtak nem összeegyeztethetőek a százalékkal. E csak azért van mert a meg nem említett dalok nagy része vérgáz vagy hót unalmas, így ezek rontják az összképet, ezért annyi az amennyi. Egyenlőre ennyi lett volna az A Day to Remember. Hát mit mondjak? Elég vegyes lett a végére. Vannak jó számok amiket eddig is hallgattam, egy-két újabbat megismertem, de nagyrészt nem volt elragadtatva.

Basement Score: 52%

A bejegyzés trackback címe:

https://zenepince.blog.hu/api/trackback/id/tr918387894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása