A banda egy Svéd városból Halmstad-ból debütáltak 1996-ban. Az alakulásakor még csak négyen voltak:
-Johan Liiva - Vokál
-Michael Amott - Gitár
-Christopher Amott - Gitár
-Daniel Erlandsson - Dob
Azonban az első album alias Black Earth felvételei alatt közreműködött Fredrik Nordström - Billentyűs is.

Az album Death metál stílusban készült, és a hallgatása közben arra kellett, hogy rájöjjek, hogy inkompetens vagyok ilyen témában. Komoly hangulat és indok kell, hogy ilyet hallgassak, de idővel realizálódott bennem, hogy azért a véleményem meg van.

Az album nem hosszú. Kilenc track ebből is kettő instrumentális. Ezek a Demoniality és a Time Capsule. A többi pedig nagy általánossággal egy adrenalin bomba. Johan hangja és Michael riff-jei emelik ki az albumot, és ez majdnem minden dalra vonatkozik. Mindegyik egy stílusos felvezetővel indít közel fél percen át. Azután pedig lehangoló, melankólikus szövegek egy rakáson.

Kiemelkedő dalok a Bury Me an Angel, amit a mai napig játszanak koncerteken. Az Eureka, ami az élet értelmével foglalkozik, s mind ezt teszi fantasztikus gitár alappal. Majd jött egy érdekes meglepetés az egyik szóló közben, ugyanis a Cosmic Retribution dalban olyan váltás van akusztikusra, hogy az valami lenyűgöző. Az egészet méltón zárja a leghosszabb dal a Fields of Desolation.

 Kellemes csalódás és akár mennyire nem áll közel hozzám várom a folytatást. Lesz még miről beszélni.

Basement Score: 78%