Ryde:
Mellkas szaggató basszus, szemrákot okozó fények, koncert utáni sípoló fülek, őrjítő fejfájás. Röviden így foglalnám össze a dolgot, de mielőtt nagyon bele mélyednénk itt a dolgokba, ejtenék pár szót a helyszínről.
A Budapest Park-ba volt, és a szervezés olyan  hogy arra nem találok szavakat. Ez a "a főbejárati pénztárnál veheted át a VIP karszalgodat a már meglévő jeggyel (mert csak karszalaggal mehetsz be), amit persze kapu nyitás után 3 perccel osztanak, majd ha ez meg van, bandukolj el a VIP kapuhoz, ahol kapunyitás után 10 perccel kapják meg az engedélyt arra, hogy beengedjenek minket..." - Legalább jól nézett ki, meg minden.

A koncert előtt, egy ideig néhány pop zene ment, majd a kivetítőn elkezdődött egy film. P Mobil koncerteket vetítettek és azt hallhattuk. Fél órával a kiírt kezdés után pedig színpadra lépett az igazi P Mobil. Őszinte leszek, sosem hallgattam igazán P Mobilt, de gondoltam, majd megkérdőjelezi, hogy miért is nem. Nagyon sokat gondolkodtam, hogyan is mondjam el milyen élmény volt színpadon látni egy magyar viszonylatban elkerülhetetlen régi motoros bandát. Nosztalgia... hiszen az én gyermekkoromnak nem volt részese. De mégis valami ilyesmiről lenne szó. Ott a sok vén rókaközt engem is áthatott a nosztalgia és a fiatalos életöröm. Megfoghatatlan érzést nyújtott nekem ez a koncert. Mondjuk másfél óra után kezdte megadni a lábam magát, de megérte. Azt, hogy milyen dalokat játszottak őszintén nem tudom. De jól szóltak. Amit furcsáltam, hogy értem, hogy Lóránt itt a zenekar vezető, de az mit is tesz. Amit furcsáltam, hogy ugye az énekes a zenekar hangja, akkor miért nem ő vezeti át a dalokat? Mindig felbandukolt az öreg, elmondta prózaian az indító négy sort és lebandukolt. Néha csörgő dobolt, meg jól érezte magát vagy háttér énekelt, de legtöbbször csak fel-le rohangált. A közönség élvezte. Nem igazán csinált dolgokat állt énekelt, ha kellett kiabált és csak bólogatott. Örültem neki, kellemes ilyennel találkozni. És akad itt még valami. Ahogy tudom ez valamiféle jubileumi koncert volt, és számukra fontos a magyarság, ezért a 2,5 órás koncertet olyan dolgokkal töltötték ki, mint hegedű, brácsa(?), fuvola, nép dal éneklés vagy kisfilm vetítés. Szép és jó, meg megható, de egy rock koncerten ez hiányzott a legkevésbé.

Végeredményben amikor szólt, akkor nagyot szólt és ha vannak még esetleg, akik nem ismerik a P Mobilt, mint ahogy voltam én is. Egy koncertre megéri elmenni, vissza fizeti az élmény az árát. Csak néha érdemes eltekinteni a szövegtől, főleg ha nem vagytok oda a hazafias rock-ért. Egy élmény volt, köszönöm Frenck a meghívást!